A nyírbátori biogáz üzem évi 120 ezer tonna 6-10 % szárazanyag tartalmú vegyes alapanyagot használ fel biogáz gyártásra, melynek a több mint 80 %-a helyben képződik. A gyártás folyamán keletkezett biogázból villamos- és hőenergia képződik.
A biogáz egy kevert gáz, mely az éghető metánon kívül, 25-45 % CO2 és egyéb értékcsökkentő gázokat is tartalmaz. A biogáz önmagában a többi éghető gázhoz hasonlóan nem ég, csak a levegővel keveredve, ha a keverék eléri az alsó éghetőségi határkoncentrációt (AÉH), ami esetünkben 6,28%, és a gyújtó forrás is rendelkezésre áll, melynek hőmérséklete legalább 260 °C-os (T3) kell legyen.
A nyírbátori biogáz üzemben jelenleg 120 000 m3 vegyes alapanyagot dolgozunk fel, mely 85 %-a növénytermesztési és állattenyésztési hulladékból tevődik össze. A rendelkezésre álló fermentor kapacitás 23 326 m3, melyben naponta 30-32 000 m3, 60-65 %-os metán tartalmú biogázt állítunk elő. A termelt biogáz egy részét más üzemeinkben használjuk fel, a nagyobb részéből villamos energiát állítunk elő a 4 000 kW névleges teljesítményű blokkfűtő kiserőműben, mely 4 db gázmotorból áll.
A nyírbátori biogáz üzemben – mivel az vegyes alapanyagot használ fel – a mezofil-, és a termofil fermentorokat egymás után üzemeltetjük, mivel így tökéletesebb a szerves anyag lebomlás.
A biogáz gyártás mellékterméke évente 100 000 tonna „biotrágya”, melyet a biogáz üzem mellett lévő szántóföldön, tápanyag utánpótlásra hasznosítjuk.
A fermentációs folyamaton átesett szerves anyag 3 db fedett utótározó tartályban gyűlik össze, ahonnan szeparálás után a híg fázis kijuttatásra kerül – a talajvédelmi engedélyekben foglalt előírások betartásával – vagy közvetlenül a szántóföldre, vagy tilalmi időszakban az átmeneti tárolókba. A szilárd fázis alomként vissza kerül a recepturába és mint hidrolizált cellulóz növeli a biogáz alapanyagának szén tartalmát.
A szántóföldi hasznosítás csak az év meghatározott időszakaiban végezhető, ezért a tiltott időszakokban hat darab 10 000 m3-es fóliával bélelt földmedrű átmeneti tározóban gyűjtjük és tároljuk a „biotrágyát”.
A több mint 60.000 m3-es hígtrágya tároló kapacitás lehetővé teszi, a közel féléves tárolást és az optimális időben történő kijuttatást, melyet egy speciális talajba injektáló célgép segítségével végzünk el, mely közvetlenül a gyökérzónába juttatja a makroelemeken kívül számos mikroelemet, növekedést és szárazságtűrést segítő enzimet és hormont is tartalmazó „biotrágyát”. Az injektálás – azon kívül, hogy a szaghatást minimálisra csökkenti – lehetővé teszi, hogy a „biotrágya” ne érintkezzen a meleg talajfelszínnel és így nitrogéntartalmából ne veszítsen. 2022 évre elértük, hogy minimálisra szorítottuk mezőgazdasági szántóterületeink műtrágyázását, hiszen a biogáz üzemben keletkezett „biotrágya” mennyisége és összetétele alapján is alkalmas a gazdaság tápanyag utánpótlásának biztosítására és a műtrágya teljes kiváltására. Kutatási projektjeink eredményeiből megállapítottuk, hogy a fermentlé képes stimulálni a talajban lévő mikroorganizmusok számát, a talaj eredeti mikrobapopulációjának aktivitását, melyhez a kezelés során kijutatott tápanyagok indirekt módon is hozzájárulnak. Az alkalmazott kezelések ezért eredményesen illeszthetők a fenntartható mezőgazdasági gyakorlattal, különösen az alacsony humusztartalmú homoktalajokon.
Az elmúlt évben 30 000 m3-t meghaladta az átlagos napi biogáz termelésünk melynek az átlagos metántartalma 62 %-os volt. Egy m3 biogázból 2,1 kWh villamos energiát állítottunk elő. Az átalakítás során termelt hőenergia nagy részét a szomszédos gazdasági társaság baromfifeldolgozója felé értékesítettük.
Egy mezőgazdasági alapanyagra és hulladékra épülő kis biogáz üzem nem rendelkezik annyi bevétellel, hogy minden feltételt kiépítsen, hisz elsősorban környezetvédelmi okokból építik meg az üzemet, és nem mindenáron a nyereségtermelés miatt. A hulladék feldolgozásra épített biogáz üzemek az egyedüli olyan megújuló energiaforrások, ahol biztosan több energia termelődik, mint amennyi a termeléséhez szükséges és közben komoly környezetvédelmi feladatokat is ellátnak, ezért megérné, ha egyedileg és ösztönzően lenne szabályozva, mint ahogy számos országban csinálják.
A biogáz termelés csak akkor versenyképes a hagyományos energia hordozókkal szemben, ha komplex előnyeivel együtt vesszük figyelembe és a társadalom számára nyújtott előnyökkel arányosan támogatjuk, ellenkező esetben könnyen lehet, hogy a magas fajlagos költséggel megépített üzemek veszteség miatt állni fognak.